2012.01.19
Hulla fáradtan írom ezt a bejegyzést, nem is akartam, de várnom kell egy letöltés, ami szükséges a további foglalásaimhoz… addig megosztom veletek a mai napomat.
Éjjel nem thai disco szólt, hanem kellemesebb nosztalgia zenéjük. Szerencsére az éjjeli vihar lenyugtatott sok állatot, így csak a zenét kellett hallgatnom éjjeli 2-ig. Így aludtam 5 órát.
Összepakoltam, és úgy döntöttem, hogy nem fogok Krabi városában este 8-kor téblábolni a hátizsákommal, hanem foglalok szállást. Igen ám, de nem volt net kapcsolat még mindig! Ha nem, akkor nem, könyveltem el. Lementem, teát készítettem Johnny és Gevin is már ébren voltak. Kiderült, hogy Johnny kapcsolata ki a netet. Visszakapcsolva böngésztem a szállások közül, mely vélhetőleg közel lenne a busz elosztóhoz. Hiába voltak olcsók, de mind forgalmas részen lett volna. Nekem pedig nyugalom kell! Ráakadtam egyre mely elég jó akcióban volt, és a fotók alapján jónak tűnt. Lefoglaltam.
Gyors búcsúzkodás, majd Gervin levitt motorral az irodához, ahol taxi vett fel. Taxissal jókat nevettünk -thai-ul tanultam-, miközben vártunk az egyik hotelnél valakit. Majd tovább robogva betértünk egy benzinkúthoz -azt hittem tankolni fogunk- egy barátjával találkozott, átpakoltak egy csomó dolgot -még én is segítettem nekik 🙂 – és a haver is bepattantva tovább mentünk egy másik benzinkútra :D. Többször mondták, hogy mindjárt megyünk, de mondtam nekik, hogy nem probléma. Ami tényleg nem is volt az, mivel még 1 órám volt az komp indulásig, és elég közel voltunk már.
A kikötőben beváltottam a utazási iroda által kiállított papírt egy boat és egy buszjegyre. Sokan voltunk a kikötőben. Ami feltűnt, hogy nagyon sok kisgyermekes család utazgatott. Egy német kislány “meg is talált” magának :).
Ko Samui-ig -ami 1 óra- a fedélzeten gyönyörködtem a tájba. A nap égetett, melyet hűsített a szél és a felcsapódó hullámok. Később védve bőrömet -már így is fáj a vállam-, lementem a hajó gyomrába. Hirtelen jött álmosságtól eldőltem a székekre, de persze újra kifogtam, hogy ne aludjak :). Mögöttem lévő angol fiú és lány ismerkedtek, a srác tuti, hogy süket volt, mert úgy ordított beszéd közben, hogy még az előző sorokból is vissza-visszanéztek rá. 🙂
Közelítve a parthoz meseszép mészkősziklák csúcsosodtak a tájba. Felsiettem, hogy elraktározhassam a sok szépséget. (nem működik a fényképezőm 🙁 )
Kikötésnél gyorsan a buszhoz tessékelték azokat akik Krabira mentek. Óhhh mily furcsaság, sietnek ;).
Az egyik emberke begyűjtötte a maradék 2 jegyet, mely furcsa is volt, mert egyet kellett volna. Mivel egy elosztóba kellett volna vinniük onnét indulva tovább Krabira. De szerencsére ehelyett egyből Krabira vittek! Így már 6-kor a város busz termináljában voltunk. Egy-két ember kivételével többiek mentek tovább a beach-re.
Az én hotelemet csak egy ember tudta, hogy hol van. Megvárt mindenkit, hogy elmenjen s úgy vitt a hotelhez. Útközben jókat nevettünk, “beszélgettünk”.
Nagyon hangulatos kis hotel várt rám. Csendes, tiszta, modern szobájával. Ugráltam, táncoltam örömömben 🙂 Gyors tusolás után arra sem volt energiám, hogy elmenjek vacsorázni.
Átpakoltam a hátizsákom, költségvetést készítettem majd fáradtan estem bele az ágyamba. Persze aludni éjfélig nem sikerült, mivel hoztam magammal az esőt, mely háborgó viharként szakadt a városra.
Mikor lecsendesedett, engem is álomba ringatott.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: