Egy nyugodt nap

01.16.

Mai ébredezés nehezen ment. Nem szeretem az éjjeleket, nem bírok aludni. Hatalmas hangzavar van éjjelente. Bangkokban kezdődött, ott és következő éjjel szexhangokra riadtam fel (mit csodálkozzak, hiszen A szex országa ) , majd csatlakozott a béka kuruttyolás vegyítve ciripeléssel, és a legrosszabb: kakas kukorékolás! Óhhh ez nem olyan Mi félénk. A mi kakasaink rendesek, ők csak hajnaltól zengenek szolídan J. Itt egész nap csinálják, de éjjel mikor lecsendesedik minden még jobban hallani őket,  az egyik elkezdi és mint a kutyáknál rákezdi a többi szépen sorba. Már rossz gondolataim is voltak: csinálhatnának havonta Full Moon Partyhoz egy kakaspörkölt fesztivált J.

Az alvatlanság másik velejárója az eső. Ma is szakadt egész délelőtt. Élveztem. Szólt a kis zeném a kuckómban, én forró kávét szürcsölve nézem a trópusi esőt. Megnyugtató.

Kb. 13 órakor összeszedtem magam és újra lesétáltam a „központba” ami 20’ sétát jelent lefelé a hegyről.

 Majd tovább sétáltam, keresvén a beach lejáratát, de a hasam jelzett, hogy ne feledkezzek már róla meg. Betértem egy Mama Konyhája nevezetű vega étterembe. Rendeltem egy banán shake-t, és green curryt zöldségekkel és tofuval. Green curry a kedvencem lett pár éve, mikor Phi Phi-n egy magyar srác ajánlására betértünk egy szuper étterembe (ha jól emlékszem: Papaya) és ott ettem először. Fantasztikus ízhatások: édes, savanykás, csípős áááá ezt nem lehet leírni, enni kell J.

Na én erre a kajára számítottam. Persze nem ezt kaptam! De most úgy élek, hogy az adott helyzetet elfogadom és legjobban állok hozzá. Ezzel a hozzáállással kezdtem szürcsölni a forró levesemet….amely isteni volt! Nem csalódtam és már mosolyogtam is. Szép lassan ízlelgettem minden cseppjét és közben csak vigyorogtam. Ezt a szomszéd asztalnál ülő francia srác is végig nézte és mikor fizetett és ment volna ki, odajött hozzám, hogy mit eszek J. Sőt a tulaj Mama is J, és tudakolta hogy tényleg ennyire finom, én meg erősítettem hitét! Búcsúzásnál a fotózás nem maradt el.

Na, fotózás….elromlott a fényképezőm L. Napok óta jelzett, azt hittem rosszak már aksik, ezért vettem újabbakat. Az eredmény ugyanaz marad. Érdekes, pont 3 éve vettem, mikor elindultam Thaiföldre, mert megadta magát az előző. Szóval ha legközelebb erre vinne a sorsom, szóljatok, hogy vegyek egy új gépet J.

Visszafelé nem volt kedvem sétálni –nagyon párás volt a levegő -, leintetettem egy gyűjtőtaxit.

Gyűjtőtaxit bármikor leinthetted, felkapaszkodsz a platóra, melynek a két oldalán fapad van, majd amikor leakarsz szállni egy gombot megnyomsz ami középen fent helyezkedik el és a taxi megáll. Lekászálódsz és előre mész fizetni a sofőrnek.

Amit korábbi tapasztalataimból tudok, hogy fillérekért visz. Egyedül voltam rajta, majd kb. 500 m-nél jeleztem, kb. 5 -10 bath közé saccoltam. A sofőr mutatja nekem a kezével az ötöt, majd nyújtom neki….óhhhh nem 5 hanem 50 mondja. Na erre hatalmas kacagásba törtem ki, átakart vágni. (erre már volt korábban példa rá, elég nagy balhé lett belőle) De Ő csak nem tágított az 50 bathtól, már kezdett rossz érzés hatalmába keríteni – nem akartam, hogy ismétlődjön a múlt-, erre hirtelen nekilódult és eltűnt. Szóval akkor kacagással ingyen utazhatom??? J

Visszaérve nagyon nem tetszett, hogy nem dolgoztam ma semmit. Igaz, Johnny sem volt otthon. Meghallottam a hangját gyorsan lesiettem és megtudakoltam, hogy mit csináljak.

Elém pakolt (kígyó)uborkákat, céklákat és gyömbért, hogy készítsek belőle juice-t. Majd sárgadinnyét és papaya-t a turmixhoz. Ezt az utóbbi kettőt nem nagyon szeretem -otthon-, de megkóstoltam. Isteni finom volt. A dinnye magjait papírra tettem, hogy száradjon mielőbb, merthát hozok haza belőle és hátha kerül a kis biokertembe J.

Nagyon tetszik a komposztálásuk! Megpucolom a zöldségeket és a gyümölcsöket és a héjukat kidobom az ablakon J. Na ezt kicsit félreértelmeztem, mert én még a távolabbi sziklára is dobtam ami szembe van a konyhaablakkal. Még rá is néztem, merthogy eltűnt a tegnapi adag. Megettetem a hagyákat J. Legalább szereztem újabb vidám perceket a többieknek J

(jajj, most csattant a szúnyoghálómra valami nagy rovar, mintha sáska lett volna…nem tudom, mert gyorsan lepöcköltem).

Jó dolog ez a szúnyogháló –még jó, hogy tegnap ráakadtam-, de tegnap még macskahálónak hívtam, hogy megakadályozzon az éjszakai hálótársamtól. Persze, hogy kevés volt! Éjjel nyújtanám ki a lábam, hát nem ott ficereg az ágyam végében. Na én is addig ficeregtem, míg fel nem kelt és továbbállt. Nem kell éjjeli macskahálótárs! J Ma barikádot építettem …hihihi

Holnap Ko Ma-ra indulok kirándulni –Johnny engedélyezte J -, szerencsére lesz útitársam és motorozhatok.

Jó éjt, illetve nektek további Jó napocskát!   (óhhh még tűzijátékot kapok most J)