2012.01.13.
Az átállás bármilyen fáradt az ember lánya/fia nem egyszerű. Félájultan szédültem a tegnapi szállásom fekhelyére. Nem ment az alvás, bármennyire szerettem volna. Mivel egy forgalmas utcán hömpölygő tömeg azért tud zajt csapni, még füldugón keresztül is. Pár óra alvás után, nekiálltam átrendezni éjjel 2 órakor a csomagomat :). Pedig, tényleg nem sok ruhát hoztam magammal 😉
Kifáradva helyi idő szerint 8.30ig aludtam. Ébredezvén azon gondolkodtam mielőbb szabadulnom kellene Bangkok városából. Nem kell a nagy város nyüzsgése, tengert akarok!
Ma estére Ildiékkel beszéltem meg egy vacsit, de napok óta nem értem el…. (ők most fejezik be thailandi kalandtúrájukat).
Ha ma elhagynám a várost (másnapra van repjegyem Bkk-Surat Thani), busszal lenne a legcélszerűbb.
Úgy éreztem hagyom Magam a sorsra, bármerre visz….
![]()
![]()
![]()
Utazási iroda megkönnyítette a választásom, mivel mai napra nem tudnak helyet adni. Behuppanva egy interezőbe (persze wi-fi hébe-hóba működik bárokba, de inkább vendég becsalogatós, aztán sehol egy kapcsolat), örömmel olvastam Ildi levelét, hogy este érkeznek a városba, a vacsiról meg ne feledkezzek.
Gyorsan kerestem egy jobb színvonalú szállást, ami csendes és gyönyörű az előzőhöz képest. éééééééés van melegvíz 🙂 /Thaiföldön a szállások zömében nincs melegvíz/
Nyakamba vettem a környéket, kértem a “Jó Fejeimet”, hogy adjanak nyugalmat ebben az izzó, pörgős városban.
S láss csodát, egy templomhoz értem. Rengetegen álltak sorban, hogy bejussanak. Furcsa volt. Nem akartam sorba állni. Álltam és figyeltem. A sorban csak helyiek voltak. Turista rajtam kívül sehol! Hát fogtam magam besétáltam a sor mellett. Senki nem szólt, hogy ne tegyem, bár úgysem értettem volna 😀
Fantasztikus volt! Valami ünnepségbe/imádságba csöppentem. Az emberek pedig mosolyogtam Rám!
No gondolhatjátok, hogy thaiok meg a mosoly, hiszen mindig mosolyognak. Tévedés! Ez volt a legszembetűnőbb mióta itt vagyok, nincs mosoly! Sőt inkább szomorúságot látok szemükben.
Annyira feldobódtam a benti hangulattól, csupa mosoly lettem én is 🙂 Helyi öreg párocska még meg is állított és megosztotta velem a nápolyi adagjukat. 🙂 Együtt ültem a nagy Buddha előtt a helyiekkel és egyáltalán nem éreztem magam turistának. (pedig a bőröm rikító fehérsége nem enged vegyülni)
Visszafelé betértem főként helyiek által látogatott kifőzdébe. Rendelésem: rámutattam a szomszéd thai pár levesére 🙂 Pár perc múlva egy német nő csatlakozott hozzám, Ő Balira ment. (Ági, neked jel 😀 ) Együtt töltöttük el levesünket, majd búcsút intve siettem a szállásomra.
Most itt ülök egy bárba, hogy írjak nektek -várva Ildiéket-, s közben elszállt a wi-fi 🙂
Így ez a beírás fogalmam sincs, hogy mikor jut el hozzátok…. de biztos: nem fog elkésni J
 |
| hal sütés thai módra |
 |
| leves |
 |
| ananászos csirke |
Juheeejj Thai foldre fel:)) Na meg Balira is:))
Eljutott a beírásod :)Te csak mosolyogj és add tovább Mindenkinek! :))))